A felsőoktatásról
A felsőoktatás egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusai:
a) az alapképzés,
b) a mesterképzés,
c) a doktori képzés.
Az alap- és mesterképzést egymásra épülő ciklusokban, osztott képzésként, vagy jogszabályban meghatározott esetben osztatlan képzésként lehet megszervezni.
A költségviselés formája szerint a felsőoktatási képzésben részt vevő lehet
a) magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató,
b) magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgató,
c) önköltséges hallgató.
Az alapképzés
Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor of science, bachelor of profession, bachelor of arts) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat a felsőoktatás egymásra épülő képzési ciklusainak az első felsőfokú végzettségi szintje, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. A képzési és kimeneti követelmények határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az alapképzésben. Gyakorlatigényes szaknak minősül a képzési és kimeneti követelményei alapján legalább hat hétig tartó szakmai gyakorlatot is tartalmazó szak. A gyakorlatigényes alapképzési szakokon meghatározott időtartamú szakmai gyakorlatot kell szervezni. A szakmai gyakorlat teljesítése feltétele a záróvizsgára bocsátásnak. Az alapképzésben legalább száznyolcvan kreditet kell és legfeljebb kétszáznegyven kreditet lehet teljesíteni. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév.
Alapképzésre és osztatlan képzésre történő felvétel
a) feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítését igazoló bizonyítvány, felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél vagy felsőfokú végzettséget igazoló oklevél,
b) feltétele lehet meghatározott szintű nyelvtudás,
c) feltétele lehet egészségügyi -, szakmai -, pályaalkalmassági vizsgálat,
d) feltétele lehet gyakorlati vizsga teljesítése.
A mesterképzés
A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master of science, master of profession, master of arts) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a felsőoktatás egymásra épülő képzési ciklusainak a második felsőfokú végzettségi szintje. A mesterképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettség szerezhető a mesterképzésben. A mesterképzésben legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév. Az osztatlan képzésben legalább háromszáz kreditet kell és legfeljebb háromszázhatvan kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább tíz és legfeljebb tizenkét félév. Mesterképzésre az vehető fel, aki legalább alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett.
A doktori képzés
A képzési program része a doktori képzés, amely a mesterfokozat megszerzését követő képzésben a doktori fokozat megszerzésére készít fel. Doktori képzésben legalább kettőszáznegyven kreditet kell szerezni. A képzési idő nyolc félév. Doktori képzésre az vehető fel, aki a mesterképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel, valamint legalább egy „C” típusú középfokú államilag elismert – középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex – vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik.
A felsőoktatás keretében felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként
a) felsőoktatási szakképzés,
b) szakirányú továbbképzés
is szervezhető.
A felsőoktatási szakképzés (FOKSZ)
Felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettség szerezhető, amelyet oklevél tanúsít. A felsőoktatási szakképzésre tekintettel kiállított oklevél önálló végzettségi szintet nem tanúsít. A felsőoktatási szakképzésben legalább százhúsz kreditet kell megszerezni. A képzési és kimeneti követelmény tartalmazza a felsőoktatási szakképzés képzési területi besorolását. Az azonos képzési területhez tartozó alapképzési szakba beszámítható kreditek száma legalább harminc, legfeljebb kilencven lehet. A képzési idő legalább négy félév.
A felsőoktatási szakképzésre történő felvétel feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítése. A felsőoktatási intézmény a felvételt ésszerű és hátrányos megkülönböztetést nem eredményező, egészségügyi, szakmai vagy pályaalkalmassági követelményekhez – egészségügyi, szakmai alkalmassági, pályaalkalmassági vizsgálat, illetve vizsga teljesítéséhez -, a középiskolai tanulmányok során, illetve az érettségi vizsgán elért meghatározott eredményekhez, szakképesítés meglétéhez kötheti.
A technikus képzés és a FOKSZ összehasonlítását egy külön cikkben bemutatjuk
A szakirányú továbbképzés
A szakirányú továbbképzésben – az alap- vagy a mesterfokozatot követően további – szakirányú szakképzettség szerezhető. A szakirányú továbbképzésben legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév. Szakirányú továbbképzésre az vehető fel, aki alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel rendelkezik. Szakirányú továbbképzés esetében felvételi előfeltételként meghatározott munkakör betöltése, meghatározott időtartamú szakmai gyakorlat, további szakképzettség megléte is kiköthető.
A duális képzés
A műszaki, informatika, agrár, természettudomány, egészségtudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, szociális munka alapképzési szakon, illetve a felsorolt képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szak – képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes idejű, a képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó – tanterve szerint a gyakorlati képzés a Duális Képzési Tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyik;
A felvételi eljárások
Minden évben két felvételi eljárás hirdethető:
a) a februárban induló képzésekre történő jelentkezés (a továbbiakban: keresztféléves felvételi eljárás) határideje – minden képzési szintre vonatkozóan – a képzés indítását megelőző év november 15. napja;
b) a szeptemberben induló képzésekre történő jelentkezés (a továbbiakban: általános felvételi eljárás) esetén a jelentkezés határideje a képzés indítása szerinti év február 15. napja.
Az általános felvételi eljárásban a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgára a képzés indítása szerinti év április 30. napjáig lehet jelentkezni.
Az általános felvételi eljárást követően, a miniszter a felvételi eljárás eredménye alapján – a felsőoktatási intézmények képzési sajátosságaira is tekintettel – pótfelvételi eljárást engedélyezhet.
A pótfelvételi eljárás során
a) az a személy nyújthat be jelentkezést, aki az általános felvételi eljárásban nem nyújtott be jelentkezést vagy nem nyert felvételt;
b) a jelentkező kizárólag egy felsőoktatási intézmény egy képzésére adhat be jelentkezési kérelmet;
c) nem vehető fel az a jelentkező, akinek az összpontszáma nem éri el az általános felvételi eljárás során az ugyanazon intézményben, szakon, munkarendben, finanszírozási formában hirdetett képzésre megállapított ponthatárt;
d) a meghirdetett szakokat, jelentkezési határidőt és feltételeket a minisztérium és a felsőoktatási felvételi eljárás hivatalos honlapján (https://www.felvi.hu/) kell az általános felsőoktatási felvételi eljárás ponthatárainak megállapítását követő egy héten belül nyilvánosságra hozni;
e) a jelentkezési határidő a meghirdetést követő 10. nap;
f) a jelentkezési kérelemhez csatolandó dokumentumokat a jelentkezési kérelemmel egyidejűleg kell feltölteni;
A felvételi jelentkezési kérelem határidőig történő benyújtása alatt kell érteni azt az esetet is, amikor a jelentkező a meghatározott határidőig rögzíti és 5 napon belül postára adja a kinyomtatott, aláírással hitelesített jelentkezési kérelmet.
A keresztféléves felvételi eljárásban állami ösztöndíjas alapképzésre, osztatlan képzésre és felsőoktatási szakképzésre jelentkezést meghirdetni nem lehet.
A felvételi jelentkezési kérelem
A jelentkezési kérelmet a Hivatalhoz a Hivatal által e célra biztosított informatikai rendszer segítségével kitöltött elektronikus nyomtatványon
a) kinyomtatva, aláírva, postai úton könyvelt küldeményként beküldve, vagy
b) ügyfélkapun keresztül történő hitelesítéssel
lehet benyújtani.
A felvételi eljárásban a jelentkező érvényesen egy jelentkezési kérelmet nyújthat be. A jelentkezési kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:
a) a jelentkező családi és utónevét,
b) a jelentkező születési családi és utónevét,
c) a jelentkező anyja születési családi és utónevét,
d) a jelentkező születési helyét (ország, település),
e) a jelentkező születési idejét,
f) a jelentkező állampolgárságát,
g) a jelentkező nemét,
h) a jelentkező lakóhelyét, tartózkodási helyét, értesítési címét, valamint elektronikus levelezési címét,
i) legalább egy jelentkezési helyet.
Ha kiegészítő eljárási díjat kell fizetni, akkor a jelentkező csatolja a díj átutalását igazoló dokumentum másolatát is.
A jelentkező a jelentkezési kérelem benyújtásakor rendelkezésére álló (korábban kézhez kapott) – a jelentkezési kérelem elbírálásához benyújtandó dokumentumokat az e célra a Hivatal által biztosított informatikai rendszerbe feltölti.
A jelentkező egy felvételi eljárásban – függetlenül a korábban megszerzett végzettségeitől, szakképzettségeitől és szakképesítéseitől – legfeljebb hat meghirdetésre – felsőoktatási intézménybe, karra, szakra, szakképzésre, képzési helyre és munkarendre – jelentkezhet, amelyeken belül megjelölhető több finanszírozási forma.
Amennyiben a jelentkező az előző bekezdésben meghatározott lehetőséggel élni kíván, a felvételi jelentkezési kérelem benyújtásakor fel kell tüntetnie, hogy
a) mely felsőoktatási intézményekbe, karokra, illetőleg szakokra, szakképzésekre – ha van, mely önálló szakképzettség megszerzését lehetővé tevő szakirányra, mely képzési helyre, illetve képzési nyelvre -, mely képzési formára, teljes idejű (nappali munkarend szerinti), részidős (esti, levelező munkarend szerinti) képzésre vagy távoktatásra, továbbá milyen finanszírozási formára jelentkezik, és
b) milyen sorrendben kéri felvételi jelentkezéseinek elbírálását.
A jelentkező az általa meghatározott jelentkezési sorrendet a felvételi eljárás során a besorolási döntés időpontját megelőző 14. napig terjedő határidőn belül – elektronikus úton – egy alkalommal módosíthatja. Az egyes jelentkezési helyeit a jelentkező a felvételi eljárás során a besorolási döntés időpontját megelőző 14. napig terjedő határidőn belül visszavonhatja.
A pontszámítást felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre és az osztatlan képzésre a vonatkozó 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a felsőoktatási felvételi eljárásról jogszabály 7. fejezete (14.-23.§-ok) tartalmazza, valamint az alábbi oldal:
https://www.felvi.hu/felveteli/pontszamitas
Kapcsolódó weboldalak:
https://www.felvi.hu/
http://dualisdiploma.hu/
Kapcsolódó jogszabályok:
· 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról
· 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről
· 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a felsőoktatási felvételi eljárásról
· 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról
Amennyiben tanácstalan vagy, hogy merre tanulnál tovább, a kiszemelt végzettségnek milyen munkaerőpiaci ereje van, milyen skilleket keresnek a munkaerőpiacon, milyen A, B, C… tervek jöhetnének még szóba, gyere el az ingyenes egyéni tanácsadásunkra, melyre időpontot ide kattintva tudsz kérni.
Középiskola után számos területen van lehetőség a szakmatanulásra. A technikumok érettségihez kötött szakmákat kínálnak, melyet 2 év (esetenként 3 év) alatt lehet megszerezni csak szakképző intézmény szervezésében, iskolarendszerű formában. A szakképző iskolák érettségihez nem kötődő alapszakmákat kínálnak, melyeket szintén 2 év alatt tudsz megszerezni. Vedd számba azt a lehetőséget is, hogy egy érettségi után megszerzett technikusi szintű szakmával akár többlet pontokkal és tudással felvételizhetsz felsőoktatásba. Ne felejtsd, a technikusi oklevél emelt szintű érettséginek számít, ha az ágazaton belül szeretnél továbbtanulni a felsőoktatásban!
A szakmatanulás után akár rögtön el is helyezkedhetsz, s néhány éves gyakorlat után mesteri címet szerezhetsz.
A biztos jövő és megélhetés érdekében fontos számba venni a szakmatanulás lehetőségeit is a pályaválasztás előtt. Ehhez legyél körültekintő. Mérd fel a képességeidet és készségeidet, hogy a pályaválasztás során számodra megfelelő döntést hozz.
Pályaválasztás előtt tájékozódj, hogy melyek a keresett szakmák akár Baranyában, akár az ország más területein.
Az első és második szakma megszerzése az államilag támogatott iskolarendszerű szakképzésben függetlenül az oktatás munkarendjétől ingyenes!
Ne feledd, a jövőddel kapcsolatos felelős döntést akkor tudsz hozni, ha ismered a lehetőségeket. Ebben szeretnénk segíteni Neked! Nézz körül honlapunkon ismerd meg a szakma tanulás lehetőségeit, és gyere el üzemlátogatásainkra, pályaválasztási rendezvényeinkre!
Szakmákat kínáló baranyai iskolák honlapjait ide kattintva elérheted
- A Baranya Megyei Szakképzési Centrum felnőtteknek szóló képzési kínálata a https://szakkepzesbaranya.hu/ oldalon olvasható
- A Pécsi Tudományegyetem Szociális és Egészségügyi Technikum és Szakképző Iskola érettségi utáni képzési kínálata alábbi linken olvasható: www.szeszi.pte.hu
- A Déli Agrárszakképzési Centrum érettségi utáni agrár képzési kínálata az alábbi linkre kattintva található, az iskolák honlapjain meghirdetve. Déli Agrárszakképzési Centrum